Az energiaveszteségek csökkentése a részleges kisülés folyamatos felügyeletével

A modern energiaelosztásban az egyik legjelentősebb kihívás az energiaveszteségek minimalizálása. Ez a cikk az elektromos elosztórendszerek veszteségtípusait vizsgálja, rávilágít a részkisülések megfigyelésének fontosságára, és megvizsgálja a mérőjárművek szerepét a hagyományos karbantartási gyakorlatban.

Melyek az energiaveszteségek alapvető típusai?

Az elosztóhálózatok energiaveszteségei három fő típusba sorolhatók:

  • Joule-veszteségek: A vezetők ellenállása miatt keletkeznek, ami hőleadáshoz vezet. Ezek a veszteségek csökkenthetők a hálózaton belüli energiaáramlás optimalizálásával, például az elosztóvezetékek átkonfigurálásával, hogy az ellenállással kapcsolatos energialeadás minimálisra csökkenjen.
  • Koronakisülésekből származó veszteségek: A koronakisülések, a részleges kisülések egy fajtája, nem egyenletes elektromos mezőkben fordulnak elő. Olyan tényezők, mint a vezető görbülete, a felületi szennyeződések vagy a jég felhalmozódása hozzájárulnak az előfordulásukhoz. Ezek a kisülések töltésszivárgáshoz vezetnek, és olyan energiaveszteségeket okoznak, amelyek bizonyos körülmények között elérhetik a tipikus veszteségszintek 150%-át.
  • Szivárgási veszteségek, amelyek a szennyezett, például porral vagy jéggel borított szigetelők mentén folyó áramból erednek. Ezeket az áramokat részleges kisülések kísérik, amelyek rontják a szigetelést és növelik a veszteségeket azáltal, hogy vezető utakat hoznak létre a szigetelőfelület mentén.

Hogyan kezelheti a részleges kisülések ellenőrzése az energiaveszteségeket?

A részleges kisülési érzékelőknek az áramellátó berendezések, például az alállomások vagy transzformátorok közelében történő telepítése lehetővé teszi e jelenségek folyamatos nyomon követését. Ez a megközelítés számos kulcsfontosságú előnnyel jár:

  • Válságmegelőzés: A részleges kisülések jelzik a szigetelés romlását, ami lehetővé teszi az időben történő karbantartást és csökkenti a berendezés meghibásodásának kockázatát.
  • Veszteségoptimalizálás: A nagy kisülési aktivitású területek azonosítása lehetővé teszi a célzott fejlesztéseket, például a koronaveszteségeket mérséklő félig szigetelt vezetékek használatát.
  • Hatékony karbantartási tervezés: A valós idejű szigetelésfelügyelet helyettesítheti a hagyományos ellenőrzési módszereket, például az időszakos vizsgálatot kábelvizsgáló járművekkel.

Hagyományos ellenőrzés kábelvizsgáló járművekkel: jó ez egyáltalán?

A folyamatos felügyeleti rendszerek megjelenése előtt a karbantartó csapatok nagymértékben támaszkodtak a kábelvizsgáló járművekre az elektromos berendezések szigetelési állapotának értékeléséhez. Ezek a járművek jellemzően nagyfeszültségű mérőeszközökkel vannak felszerelve, és mobil diagnosztikai laboratóriumként szolgálnak. A gyakorlatban e járművek üzemeltetése jelentős logisztikai kihívásokkal jár.

Egy jármű naponta átlagosan öt ellenőrzést végezhet, gyakran nagy földrajzi területeket lefedve. Az E.ON például 19 623 alállomást üzemeltet a Cseh Köztársaságban, ami körülbelül 4000 éves ellenőrzést igényel, vagyis naponta körülbelül 20 ellenőrzést az összes régióban.

Tipikus példa egy kábelvizsgáló járműre
Tipikus példa egy kábelvizsgáló járműre
Egy kábelvizsgáló jármű belseje
Egy kábelvizsgáló jármű belseje

A járműveknek oda-vissza kell utazniuk a különböző alállomásokra, ami növeli az üzemanyag-fogyasztást és a működési költségeket. Ezek az alállomások gyakran városi és vidéki területeken egyaránt találhatók, a vidéki helyszíneken pedig nagyobb távolságokat kell megtenniük. Ez befolyásolja a hagyományos karbantartás hatékonyságát, és rávilágít a folyamatos felügyeleti rendszerek bevezetésének előnyeire.

A Dél-csehországi régió állomásainak egy ellenőrzésére tett átlagos távolsága 36,8 kilométer České Budějovice kiindulóponttal. Megjegyzendő, hogy az egész út során a járművek fedélzeti berendezéseit a motor hajtja, ami tovább növeli az energiafelhasználást.

Időjárás: az energiaveszteségeket jelentősen befolyásoló másik tényező

A kutatások szerint az időjárás jelentősen befolyásolja a részleges kisülések előfordulását. Míg az átlagos veszteségértékek gyakran meteorológiai adatokon alapulnak, a helyi körülmények – például a gyakori köd, a hegyvidéki fagy vagy az ipari por a gyárak közelében – magasabb tényleges veszteségekhez vezethetnek.

Az alábbi táblázatok az átviteli rendszer morvaországi részén a teljes műszaki veszteséget mutatják, az aktuális időjárás alapján:


Időjárási körülményekKoronaveszteségek (MW)A koronaveszteségek százalékos aránya a teljes műszaki veszteségeken 10 MW esetén (min)A koronaveszteségek százalékos aránya a teljes műszaki veszteségeken 25 MW esetén (max)
Tiszta0,42134,213 %2,8 %
Havas1,351613,516 %5,4 %
Esős5,103151,03 % *20,41 % *
Fagyos15,2045152,04 % *60,81 % *
*Irreális
Időjárási körülményekKoronaveszteségek (MW)A koronaveszteségek százalékos aránya a teljes műszaki veszteségeken 15 MW esetén (min) A koronaveszteségek százalékos aránya a teljes műszaki veszteségeken 57 MW esetében (max.)
Tiszta1,610810,73 %2,8 %
Havas5,519736,79 %5,4 %
Esős19,823132,15 % *34,77 %
Fagyos63,012420,00 % *110,54 % *
*Irreális

Milyen gazdasági előnyei vannak a részleges kisülésmérésnek?

A részleges kisülési monitoring rendszerek bevezetése jelentős pénzügyi és működési előnyökkel jár:

  1. Csökkentett karbantartási költségek: Az automatizált felügyeleti rendszerek csökkentik a mérőjárművekkel végzett munkaigényes ellenőrzések szükségességét.
  2. Fokozott üzemi biztonság: A problémák korai felismerése minimalizálja a meghibásodások kockázatát, amelyek költséges javításokhoz és biztonsági kockázatokhoz, például tűzesetekhez vezethetnek.
  3. Megalapozott befektetési döntések: A veszteségadatok iránymutatást adhatnak a fejlett technológiák, például a szigetelt vezetékek bevezetéséhez a nagy veszteségű területeken.

Esettanulmány: Energia veszteség elemzése a Cseh Köztársaságban

Az E.ON energiaszolgáltató több mint 19 600 alállomást üzemeltet a Cseh Köztársaságban, és évente körülbelül 4000 ellenőrzést végez vizsgálati járművekkel. Minden jármű naponta öt ellenőrzést végez, és a nagy régiókban elosztott berendezésekre terjed ki. A járműveknek oda-vissza kell utazniuk az egyes alállomásokhoz, az átlagos utazási távolságok a regionális tényezők függvényében változnak. Ezenfelül a fedélzeti berendezések a motortól függnek, ami növeli az üzemeltetési költségeket.

Hasonlóképpen, a ČEZ Distribuce 2019-ben 41 kWh/km átlagos veszteséget jelentett nagyfeszültségű vonalain. Ezek mintegy 20%-át koronakisüléseknek tulajdonították. A valós idejű felügyelet bevezetésével és az infrastruktúra korszerűsítésével az ilyen veszteségek jelentősen csökkenthetők.

Következtetés

A folyamatos részleges kisülésfigyelés bevezetése jelentős előrelépést jelent az energiarendszerek hatékonyságának és biztonságának javításában. Ez a technológia nemcsak a veszteségeket minimalizálja, hanem javítja a karbantartási tervezést és a beruházási döntéseket is. A fenntartható energia iránti kereslet növekedésével az ilyen innovációk bevezetése alapvető fontosságú lesz a jövőbeli kihívásoknak való megfeleléshez.

Szeretné minimalizálni az energiaveszteséget?