Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Az offline és online részleges kisülés monitoring különbségei
Az elektromos berendezések diagnosztikájának területén a végső cél nemcsak a meglévő problémák felderítése, hanem a berendezés jövőbeli megbízhatóságának és teljesítményének pontos előrejelzése is. Ez különösen kritikus a részleges kisülések megfigyelésekor, amelyek a nagyfeszültségű rendszerek szigetelésének esetleges meghibásodását jelezhetik.
Míg mind az offline, mind az online részleges kisülési monitoring módszerek értékes betekintést nyújtanak, jelentősen különböznek egymástól az adatgyűjtés és -értelmezés módjában, és mindkettőnek megvannak a maga előnyei és korlátai. Ezeknek a különbségeknek a megértése kulcsfontosságú a megfelelő megközelítés kiválasztásához az elektromos eszközök hosszú távú megbízhatóságának és biztonságának biztosítása érdekében.
Mi az offline (tesztelés) diagnosztika?
A diagnosztikai információkat vizsgálati módszerekkel nyerjük a berendezésekből, főként akkor, amikor a készülék nincs üzemmódban. Az offline diagnosztika egyik legfontosabb szempontja az időszakosság, az érzékelők általában a tesztelés során kerülnek beépítésre. Ennek a megközelítésnek a fő előnye, hogy bármilyen eszközre és bármilyen diagnosztikai jelre alkalmazható, amely integrálható a prediktív modellekbe.
A diagnosztikai adatmodellek feldolgozása és különösen kiértékelése mindig statisztikai jellegű, ami azt jelenti, hogy az eredmények mindig rendelkeznek bizonyos szintű bizonytalansággal. Az egyik általánosan használt megközelítés a statisztikai Weibull-eloszlás alkalmazása. Ez az eloszlás a termék életciklusát 3 szakaszra osztja, amelyet a „fürdőkádgörbe” képvisel, és amely segít meghatározni az elektromos berendezések élettartam-előrejelzését.
- I. szakasz (A-D): a korai zavarok időszaka – ebben a zónában a zavarok intenzitása gyorsan csökken. A magas frekvenciát kezdetben a villámcsapás okozza, amelyben a tárgy gyártási, összeszerelési vagy tervezési hibáiból eredő hibák jelentkeznek.
- II. szakasz (D-F): a normál működés időszaka – ez egy hosszú időszak, amelyet a normál használat időszakának is neveznek. A terméket rendeltetésszerűen használják, a meghibásodások megközelítőleg állandó előfordulása mellett. A meghibásodások elsősorban külső okok miatt következnek be, általában nincs a tárgy tulajdonságait befolyásoló kopás.
- III. szakasz (F-B): öregedési időszak – az anyag öregedése és kopása miatt megnő a meghibásodások intenzitása. A fenntartható meghibásodási arány túllépése után az objektumot leállítják és leszerelik.
Egyes létesítmények kihagyhatják a korai kudarcidőszakot. Ez főként azokban az esetekben fordul elő, amikor a tárgyat közvetlenül a gyártó ellenőrzi és teszteli. Az öregedési időszak is hiányozhat – ez akkor fordulhat elő, ha a létesítményt leszerelik, mielőtt a meghibásodási arány öregedési növekedése nyilvánvalóvá válna.
Az offline diagnosztika statisztikai módszerekre támaszkodik a berendezések előre jelzett élettartamának becsléséhez, mivel a tényleges élettartam nem ellenőrizhető közvetlenül. Ezt az elméleti megközelítést a hátralévő élettartam meghatározására használják, bár a hátralévő élettartam fázisában a pontosabb előrejelzésekhez rövidebb vizsgálati időközökre van szükség.
Mi az online (funkcionális) diagnosztika?
Az online diagnosztika során az érzékelőt közvetlenül a berendezésre szerelik, hogy a rutinüzem közben információkat gyűjtsön. A mérések gyakorisága állítható, ami biztosítja a pontos felügyeletet minden üzemi körülmények között. A fő kihívást a megfelelő diagnosztikai változó megtalálása jelenti, amely pontosan tükrözi a berendezés működési állapotát.
Az érzékelőtechnológia és a számítástechnika fejlődése kibővítette a megfelelő diagnosztikai változók, például a rezgések, az áramspektrumok és a részkisülések spektrumát. E változók mindegyike értékes betekintést nyújt az eszköz működési állapotába.
A kiegészítő információkkal, például a környezeti feltételekkel együtt az észlelt információkat felhasználhatjuk mind a vészhelyzeti diagnosztikához, mind a berendezés élettartamának előrejelzéséhez. A mért diagnosztikai mennyiség tükrözi a lehetséges meghibásodások gyakoriságát, így megbízhatóbb előrejelzéseket tesz lehetővé a valós idejű adatok alapján.
A nullától T1-ig terjedő területet gyakran nevezik átlagos élettartamnak, amely időszak hasznos a jövőbeli karbantartási erőforrások tervezéséhez. A T1 és T2 közötti területen, megfelelő beállítások mellett, általában elegendő idő áll rendelkezésre a karbantartás megtervezéséhez és végrehajtásához.
A berendezések viselkedésének előrejelzéséhez a lehetséges meghibásodási arányok előrejelzett görbéjét kell létrehozni, modellezve a várható meghibásodási mintázatot, amely általában exponenciális. Mivel az online mérések nagy mennyiségű folyamatos adatot szolgáltatnak, különböző megközelítések használhatók e görbe létrehozására. További előnyt jelent a modell elemzése és validálása, ami lehetővé teszi a rendszer számára, hogy az öntanulás révén javuljon.
Az online diagnosztika a jelenlegi trend, mivel lehetővé teszi mind a vészhelyzeti határértékek állandó felügyeletét, mind a valós információkon alapuló előrejelzéseket utólagos ellenőrzéssel.
Az online diagnosztika eredményeinek értelmezése
A diagnosztika jelenlegi koncepciója a szakértői rendszer. Értelmes méréseket mutat az ügyfeleknek, és lehetővé teszi, hogy döntsenek a következő lépésekről. A fő megfigyelt változó az egyenértékű töltés, amely a kapott hullámformán jelenik meg.
Az értékelés során mindig fontos figyelni az aktuális trendekre. Ha a tendencia stabil vagy csökkenő, akkor kevesebb aggodalomra ad okot. Ha azonban növekszik, még a kis változások is kritikussá válhatnak. Ezenkívül a környezetet, például a környezeti hőmérsékletet, a légköri nyomást és a relatív páratartalmat is mérni kell, mivel ezek befolyásolják az egyenértékű töltés növekedésének tendenciáját.
Következtetés
Mind az offline, mind az online diagnosztika alapvető szerepet játszik az elektromos berendezések megbízhatóságának nyomon követésében és előrejelzésében.
Az offline diagnosztika széleskörű alkalmazhatósága és rugalmassága lehetővé teszi a részletes elemzést az üzemen kívüli időszakokban, és ideális az előrejelző modellek kialakításához. A pontosság növelése érdekében azonban rövidebb vizsgálati időközökre van szükség.
Másrészt az online diagnosztika folyamatosan, valós időben figyeli a berendezéseket, folyamatos adatáramlást biztosítva, amely azonnali hibaérzékelésre és élettartam-előrejelzésre használható. Miközben a megfelelő diagnosztikai változó kiválasztása kulcsfontosságú, az érzékelő- és számítástechnika fejlődése kibővítette a mérhető mennyiségek körét. A ModemTec egyedülálló PD Doctor diagnosztikai rendszert kínál, amely a környezeti adatokkal együtt lehetővé teszi a részkisülések folyamatos online felügyeletét.
Végső soron az offline és online megközelítések kombinálása lehetővé teszi a berendezések állapotának átfogóbb megértését, biztosítva az időben történő karbantartást és a meghosszabbított élettartamot.